Amikor pár hónapja a médiában arról kezdtek beszélni, hogy ezután már semmi nem lesz olyan, mint amilyen régen volt nem akartuk elhinni… Mára azonban élesen körvonalazódott a helyzet: a koronavírus globális terjedésével csak egyetlen dolog maradt biztos – a bizonytalanság.
Mi változott?
Lényegében minden. Olyan összetett stresszhelyzetbe kerültünk, amely egész eddigi és hátralévő életünket alapjaiban rengette meg. Semmivé foszlottak a biztonságot adó napi rutinok, bizonytalanná vált a munkánk, és az egzisztenciánk, veszélybe került az egészségünk – megváltoztak a tanulási-, kapcsolattartási-, életvezetési módjaink. Úgy érezzük magunkra maradtunk, miközben a ránk zúduló információ-áradatból egyre nehezebben hámozzuk ki mi az, ami igaz, és mi az, ami nem. Mindez kiszolgáltatottá, védtelenné, feszültté, szorongóvá tesz mindannyiunkat, egy sor újabb problémát generálva egyébként is viharvert életünkben,
Hova vezet mindez?
A betegségtől és annak következményeitől való félelem szorongással tölt el mindenkit – ami nagyfokú stresszt jelent mind fizikálisan, mind mentálisan. Egyre nehezebb feldolgozni a negatív eseményeket, az izoláltságot – ráadásul, ha egyedül kell megbirkózni vele könnyen csaponghatunk a két véglet között, mi szerint vagy elbagatellizáljuk, vagy éppenséggel torzítva a valóságot – katasztrófaként vizionáljuk a helyzetet. A kényszerű elszigetelődés során gyengülnek a társas kapcsolatok, ami főként az idősebb korosztálynál okozhat súlyos következményeket – hiszen ők még a digitalizáció nyújtotta kedvező kapcsolattartási lehetőségeket sem tudják kihasználni.
Milyen tünetek jelentkezhetnek?
A mindig tevékeny, állandóan rohanó, intézkedő, addig szoros menetrend szerint élő ember számára a hirtelen jött “szabadidő” frusztrációként hat. Céltalannak, motiválatlannak, lehangoltnak, szomorúnak érzi magát, negatív gondolatok foglalkoztatják – csökken a fizikai aktivitása, miközben egyre feszültebbé teszi az akadályoztatottság, és az elégedettség hiánya. Dühöt érez, agresszívvá válhat. Mindezt a feszült lelki állapotot fokozhatja a veszélyérzet folyamatos jelenléte, ami szorongást, pánikrohamot, és pszichoszomatikus betegségekre utaló tüneteket okozhat (fejfájás, alvászavarok, emésztőrendszeri problémák, koncentrációs zavarok).
Mi a szorongás?
Szorongást akkor érzünk, amikor olyan ismeretlen veszéllyel találjuk szembe magunkat, ami számunkra megfoghatatlannak, megoldhatatlannak tűnik. Nincs ellene jól bevált megküzdő vagy védekező stratégiánk – és mindez félelemmel, aggódással, nyugtalansággal tölt el bennünket – ami testi tünetek formájában is megnyilvánul ( fej-, és hasfájás, izomfeszülés, verejtékezés, idegesség).
Krízishelyzetben erős fenyegetettség esetén a szorongás fokozódhat és rohamok formájában jelentkezhet : ez a pánik-érzés, vagy a pánikbetegség.
Tünetei:
- légszomj, kapkodó légzés
- szapora szívverés, mellkasi fájdalom
- remegés, zsibbadás
- erős verejtékezés
- szédülés, ájulásérzés
- halálfélelem
A járvány okozta különleges helyzetben mindezek a mentálisan egészséges embernél is előfordulhatnak, de semmiképpen sem szabad hagynunk, hogy ezek az érzések eluralkodjanak rajtunk, és hátrányosan befolyásolják a mindennapjainkat.
Mit tehetünk a szorongás, és a felhalmozódott feszültség ellen?
- ISMERJÜK MEG AZ ISMERETLENT – a koronavírusról bár még nem tudunk mindent, mégis sok- hiteles forrásból származó információ áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy megismerjük az emberi szervezetre gyakorolt hatását, a fertőzés mikéntjét, a betegség tüneteit, az ellene való védekezés lehetőségeit. A biztos tudásnak feszültségoldó hatása van.
- NE ÁLLANDÓAN A VESZÉLY KÖRÜL FOROGJANAK A GONDOLATAINK – annak, hogy megszállottan a híreket böngésszük, és a fertőzöttségi-halálozási statisztikákat tanulmányozzuk nem sok értelme van, nem vezet sehová. Akadályozhat bennünket a teendőink elvégzésében, tönkreteheti a kapcsolatainkat – növeli a szorongást. Tudatosan tereljük el a gondolatainkat – és naponta maximum egyszer tájékozódjunk a járványhelyzet alakulásáról – természetesen kizárólag csak pontos és hiteles forrásból.
- SEMMIKÉPPEN NE NYÚLJUNK PÓTSZEREK UTÁN – az alkohol, a gyógyszerek, a drogok lehet hogy gyors enyhülést hoznak, de a hatásuk csak átmeneti – és később csak növelik a bajt.
- VEGYÜK KEZÜNKBE AZ IRÁNYÍTÁST! – a koronavírusról megszerzett információk birtokában tudatosítsuk magunkban, hogy nem vagyunk teljesen kiszolgáltatottak. A kézmosásra, fertőtlenítésre, távolságtartásra, maszk viselésre vonatkozó előírások betartásával hathatósan tehetünk a veszély elhárítása érdekében.
- KÉSZÍTSÜNK TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁT! – mivel a jelen helyzet életünk minden területére hatással van, célszerű számba venni, hogy mi mindenen kell változtatnunk ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk a megváltozott körülményekhez. Fogjuk fel mindezt egy erőpróbának, amelyet teljesítve ellenállóak, és kikezdhetetlenek leszünk.
- ALAKÍTSUNK KI NAPIRENDET – mindenkinek szüksége van kapaszkodókra – időpontokra, mit mikor csinál, Ennek hiányában csak lóg a levegőben, unatkozik, céltalanná és motiválatlanná válik. A napirend biztos támpontot ad – és oldja a bizonytalanságot.
- HA OTTHONRÓL DOLGOZUNK VEGYÜK KOMOLYAN A MUNKÁNKAT – semmiképpen ne tologassuk el a feladatainkat, ne keressünk kibúvókat – hiszen számítanak ránk, legyünk hálásak a lehetőségért hogy védett helyen dolgozhatunk.
- VÉGEZZÜK EL AZOKAT A FELADATOKAT, AMELYEKRE EDDIG NEM JUTOTT IDŐNK- itt az ideje, hogy hasznosan töltsük el a szabaddá vált órákat: jöhet a nagytakarítás, a függönyvarrás, az ajtózár csere, a könyvespolc felszerelése – millió teendő, amire eddig nem tudtunk időt szakítani.
- FORDÍTSUNK MINÉL TÖBB FIGYELMET A CSALÁDTAGJAINKRA – itt a lehetőség a nagy beszélgetésekre, a múltidézésre, a közös jövő tervezgetésére, a nagy családi kártyapartikra – csak a fantázia szab határt.
- TARTSUK A KAPCSOLATOT AZOKKAL, AKIK FONTOSAK NEKÜNK – a kapcsolattartás a digitalizáció korában semmiképp nem fog gondot jelenteni.
- MOZOGJUNK – a testmozgás alapvető emberi szükséglet számtalan pozitív egészségügyi hatással, amelyek közül az egyik a feszültségoldás, stresszkezelés. Legyen szó akár egy fél órás sétáról, vagy egy otthoni tornáról – a hatása pótolhatatlan.
- TANULJUNK VALAMI ÚJAT! – itt az ideje valami új dolgot megismerni – esetleg egy olyan új szakmát elsajátítani, aminek később hasznát vehetjük.
- BÍZZUNK A JÖVŐBEN – a pozitív életszemlélet sokat segíthet a félelem és a szorongás leküzdésében. Koncentráljunk a jóra, vegyük észre az apró örömöket az életünkben és próbáljuk a negatív gondolatokat elfelejteni.
- NE VESZITSÜK EL A HUMORÉRZÉKÜNKET – azzal, ha folyamatosan búskomoran gondolunk a jövőre csak a feszültséget gerjesztjük magunkban és környezetünkben. Nevessünk – és bízzunk abban, hogy minden jóra fordul.
- SEGÍTSÜNK MÁSOKNAK – legyünk tisztában azzal, hogy van, akinek nálunk is rosszabb, nincs senkije – és segítségre szorul. Talán nem is kell messze mennünk ahhoz, hogy ilyen embert találjunk – támogatásunkkal nemcsak neki teszünk jót, hanem magunknak is.
- GYÓGYSZEREK HELYETT FOGYASSZUNK IDEGNYUGTATÓ HATÁSÚ TEÁKAT – a feszültség és a szorongás oldására sokan nyugtató hatású gyógyszereket használnak, kockáztatva ezzel veszélyes mellékhatások létrejöttét,a hozzászokás veszélyét, és később az elvonási tünetek jelentkezését. Ezért célszerű természetes megoldást keresnünk amire a legalkalmasabbak az olyan – idegnyugtató hatású teák, mint a borsmenta vagy a golgotavirág. A borsmenta enyhíti a nyugtalanságot, oldja a görcsöket, ellazítja a feszült izmokat, segít szorongás, álmatlanság esetén. A golgotavirág javítja a közérzetet, csökkenti a szorongást és a feszültséget, megszünteti az ingerlékenységet, és az alvászavarokat.
Amikor pár hónapja a médiában arról kezdtek beszélni, hogy ezután már semmi nem lesz olyan, mint amilyen régen volt nem akartuk elhinni… Ma már TUDJUK… De kizárólag csak rajtunk múlik mihez kezdünk az új helyzettel…
